Keresés

Keresett kifejezés: egyensúly intézet | Találatok száma: 211 Új keresés

Felrobbant a geotermikus energiaprojektek piaca Magyarországon, és ez még csak a kezdet

Felrobbant a geotermikus energiaprojektek piaca Magyarországon, és ez még csak a kezdet

Magyarország geotermikus nagyhatalom, de a lehetségesnél jóval kevésbé használjuk ezt ki, amin változtatni kell, és ennek a hosszú útnak még csak az elején járunk – hangsúlyozta a Budapest Geothermal Energy Summit konferencián Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Ezzel összefüggésben Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeletei Hatóságának elnöke azt árulta el, hogy az új törvényi keretek óta felrobbant a geotermikus projektek piaca Magyarországon, hiszen az elmúlt 3 hónapban több, mint 70 ilyen projektre adtak be engedélykérelmet a hatósághoz. A miniszter és az elnök egybehangzóan azt hangsúlyozta az eseményen, hogy az energiaszuverenitás érdekében minél nagyobb mértékben és minél hamarabb ki kell használni a geotermikus energia adottságait Magyarországon.

Magyarországról üzent a neves közgazdász: van egy egyszerű megoldás az infláció elleni harcra

Magyarországról üzent a neves közgazdász: van egy egyszerű megoldás az infláció elleni harcra

Az a baj a mai világgal, hogy a legtöbben a jegybankoktól várják a megoldást az infláció elleni harchoz, pedig sokkal egyszerűbb és hatékonyabb megoldás is létezik: a termelékenység növelése. Éppen ezért az a társadalom fog majd a jövőben a legellenállóbb lenni az inflációval szemben, ahol nő a népesség – mondta el Manoj Pradhan, a Talking Heads Macroeconomics makrogazdasági kutatócég alapítója és vezető közgazdásza az MBH Private Banking mai eseményén. Szó esett a mesterséges intelligencia hatásáról is, Kozák Ákos szociológus-jövőkutató szerint a világnak először a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségekkel kellene leszámolnia, mielőtt nagyon belemegy az AI-ba, Pradhan szerint viszont engedni kell, hogy az AI minél több munkahelyet átvegyen, és azt is elárulta, miért.

Optimizmusba vegyült aggodalom lett úrrá a magyar vállalkozásokon

Optimizmusba vegyült aggodalom lett úrrá a magyar vállalkozásokon

Bár a teljes makrogazdasági környezetet rossznak látják, saját vállalkozásaik jövő képeit tekintve optimisták a hazai kis- és középvállalkozások. A legnagyobb problémának az inflációt, a magas energiaárakat és a kiszámíthatatlanságot látják a cégvezetők. A negatív hatások ellenére viszont nem terveznek leépítést a hazai cégek - derül ki a 35 éves Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és az Egyensúly Intézet közös, első alkalommal kiadott vállalkozói hangulatot felmérő jelentéséből.

Gigantikus összegbe kerül majd Ukrajna újjáépítése, mégis rengeteget nyerünk vele

Gigantikus összegbe kerül majd Ukrajna újjáépítése, mégis rengeteget nyerünk vele

Márciusban az IMF jóváhagyott egy 15,6 milliárd dollár hitelnyújtással járó, 48 hónapos Extended Fund Facility (EFF, Kiterjesztett Hitelkeret) támogatási és reformprogramot Ukrajna részére. Ez a program és a londoni Centre for Economic Policy Research (CEPR) „Ukraine Initiative” programjának keretében készült tanulmányok – különösen a tavaly áprilisi  „A Blueprint for the Reconstruction of Ukraine” (Tervezet Ukrajna újjáépítésére) és az augusztusi „Macroeconomic Policies for Wartime Ukraine” (Makroökonómiai politika a háborúban álló Ukrajna számára) – jó betekintést adnak abba, hogyan ítélik meg kiváló szakértők szomszédunk gazdasági jelenét és kilátásait.

A zöld hidrogén oldhatja meg a megújuló energia legnagyobb gondjait

A zöld hidrogén oldhatja meg a megújuló energia legnagyobb gondjait

Többek között a zöld hidrogén és az elektrifikáció került fókuszba a Sustainable Tech konferencia délutáni részében, a Magyar Földgáztároló Zrt. képviselője bemutatta a magyarországi hidrogéntechnológiai projekt eddigi tapasztalatait, de egy kerekasztal-beszélgetés során arról is szó volt, hogy melyek a legnagyobb akadályok a zöld hidrogén elterjedésében, és amikor ezek megoldásra kerülnek, akkor az milyen előnyökkel csapódik majd le a villamosenergia-rendszerben.

Miből lesz energiája Magyarországnak 2030-ban?

Miből lesz energiája Magyarországnak 2030-ban?

A következő években csökkenhet Magyarország földgáz-fogyasztása, viszont villamosenergiából akár 50-55 százalékkal többre lehet szükségünk 2030-ban, mint most, így a teljes energiafogyasztásunk várhatóan kismértékben emelkedik még – hangzott el az Egyensúly Intézet keddi konferenciájának panelbeszélgetésében. A szakemberek szerint a legfontosabb az energiahatékonyság, melyben bőven vannak még tartalékok, ha pedig a napenergiát még jobban kiaknáznánk, akkor akár exportőrök is lehetnénk.

Navracsics Tibor: viharoktól mentesen, szép lassan felzárkózik Magyarország

Navracsics Tibor: viharoktól mentesen, szép lassan felzárkózik Magyarország

Az elmúlt években nagy viharoktól mentesen, szépen lassan zárkózott fel Magyarország az Európai Unió átlagához fejlettségben – mondta az Egyensúly Intézet keddi konferenciáján Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. A politikus kiemelte, hogy most kezdődnek a tárgyalások az uniós Helyreállítási Alap (RRF) hitel lábáról, ha erről sikerül megállapodni, akkor a közel 10 milliárd euróból szinte kizárólag energetikai és digitális infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztéseket finanszíroznak.

Súlyos csapás érte Oroszországot, a legnagyobb ellenségei húzhatnak hasznot Moszkva szenvedésén

Súlyos csapás érte Oroszországot, a legnagyobb ellenségei húzhatnak hasznot Moszkva szenvedésén

Jellemző, hogy ha egy jelentősebb hadiiparral rendelkező szereplő szorult helyzetbe kerül (például háborúba sodródik), az exportra szánt termékeit inkább saját haderejének adja, mintsem teljesíti a külföldi megrendeléseket. Így tett Ukrajna is, már a háború első hetei során, de Oroszország esetében is egyre többször bukkannak fel az exportváltozatok az orosz-ukrán frontvonalon. Az orosz-ukrán háború, a fegyverek ottani szereplése, az európai szankciók hatása együttesen jelentkezik abban, hogy az orosz fegyverek és alkatrészek exportja egyre inkább alábbhagy, helyükre pedig új szereplő(k) érkeznek a globális piacon. Az orosz export visszaszorulásának kétségkívül legnagyobb nyertese az Egyesült Államok, de Ukrajna is komoly előnyökhöz jut vele.

A kihagyott energiaziccer Magyarország számára: a geotermia

A kihagyott energiaziccer Magyarország számára: a geotermia

Magyarország földrajzi és geológiai adottságainak köszönhetően termálvizekben gazdag ország. Hazánkban mintegy 800 termálvízkút működik, amelyek jelentős részét balneológiai célra használjuk, a fürdőkultúra alapját képezik. A termálvíz-hasznosításban ugyanakkor energetikai szempontból jelentős kiaknázatlan potenciál rejlik, az Egyensúly Intézet napokban megjelent javaslata szerint az évtized végére megháromszorozható az ebből kinyert energia. És mikor máskor vizsgáljuk meg alaposabban az energetikai szempontokat, ha nem egy energiaválság kellős közepén?

Kényszerből kell folytatni Paks II.-t., felejtsük el a gázt a konyhában, és tizenkétszerezzük meg a szélerőmű kapacitást

Kényszerből kell folytatni Paks II.-t., felejtsük el a gázt a konyhában, és tizenkétszerezzük meg a szélerőmű kapacitást

Bár szinte biztosan nem fog megtérülni Paks II., de túl kockázatos lenne leállítani, mert nem lehet kizárni, hogy a 2030-as évek második felében kezelhetetlen mértékű energiaválságba fut bele Magyarország, és ezért kényszerből folytatni kell a beruházást – foglalt állást a forróvá vált témában a minap közzétett szakpolitikai javaslatcsomagjában az Egyensúly Intézet. A szakértők emellett többek között a nap- és szélerőművi kapacitások felfutására is konkrét javaslatokat tettek, illetve a lakossági gázfelhasználás csökkentése terén három konkrét javaslatot is megfogalmaztak. Ezek egyike az, hogy 2026-ig ki kellene vezetni a sütési-főzési célú gázhasználatot, ami csupán Budapesten 170 ezer átalánydíjas, gázmérő nélküli háztartást érintene, és azt is szorgalmazzák, hogy 2025-től meg kellene tiltani az új épületekben a gázfűtést; az pedig háztartások millióit érintené, hogy 2034-ig ki kellene vezetni az összes konyhából a gázt.

Bezárás helyett zöld átállás: hogyan segítsük a nehézipar zöldítését?

Bezárás helyett zöld átállás: hogyan segítsük a nehézipar zöldítését?

Tudjuk-e zöldíteni a nehézipart a gyártókapacitások leépítése nélkül? Magyarország vállalta, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti az üvegházgáz-kibocsátásait, vagyis csak annyit bocsát ki, amennyit semlegesíteni is tud, például erdőkkel, vagy mesterséges széndioxid-megkötési technológiákkal. Ahhoz, hogy ez ne csak álom maradjon, és közelítsen kicsit a valósághoz, minden szektornak drasztikusan csökkenteni kell a kibocsátásait, ez alól nem kivétel az ipar, sőt! Ipari megújulás nélkül nincs zöld átállás. De mit lehet tenni azért, hogy a zöld átállás ne zöld bezárás legyen?

Ahol örülnek a klímaváltozásnak: új korszak jön a borászatokban

Ahol örülnek a klímaváltozásnak: új korszak jön a borászatokban

A szőlészet-borászat azon ritka területek egyike, ahol a klímaváltozás kedvező hatásokkal is jár, Magyarországon több borvidék esetében is tapasztalható már néhány előny, amely az éghajlat átalakulásával egyre jellemzőbbé vált az elmúlt években. Az összkép így sem egyértelmű: a szélsőségessé váló klíma a régi termesztési és borkészítési gyakorlatok újragondolására kényszeríti a borászokat, egyre problémásabb a szüret megfelelő időzítése, és komoly gondot okozhatnak a különböző borbetegségek is. Ezek a kihívások ugyanakkor egyelőre kezelhetők, cserébe pedig finomabb érés, részletgazdagabb ízvilág és elegánsabb, zamatosabb tételek jelentik az odafigyelő borászok jutalmát.

Mit tanultunk eddig az orosz-ukrán háborúból?

Mit tanultunk eddig az orosz-ukrán háborúból?

Már több mint egy év telt el azóta, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, a sokak által elképzelhetetlennek hitt agresszió hatalmas sokkot okozott a globális energiapiacokon, és alapvetően felborította Oroszország és legnagyobb üzleti partnere, az Európai Unió kapcsolatát. Az ukrajnai inváziót megelőzően Oroszország volt a világ legnagyobb olaj- és földgázexportőre a globális piacokon, az Európai Unió pedig Oroszország olajexportjának mintegy 50 százalékát, gázexportjának pedig több mint 60 százalékát vásárolta fel. A Nemzetközi Energiaügynökség már hónapokkal az inváziót megelőzően is több alkalommal figyelmeztetett arra, hogy Oroszország manipulálja a földgázpiacot azáltal, hogy csökkenti az Európába irányuló szállításait, ami az árak emelkedését eredményezte, pontosan akkor, amikor az Ukrajnával szembeni feszültségek fokozódni kezdtek. Az Ukrajnában óriási humanitárius tragédiát okozó orosz háború egyéves évfordulóján az IEA vezére szerint elérkezett a pillanat, hogy értékelje az energiavilágot érintő hatásokat, és előre tekintve elgondolkozzunk azon, hogy mi várhat ránk a jövőben.

Valóban a magyar vállalkozások féktelen profitéhsége okozza a magas inflációt?

Valóban a magyar vállalkozások féktelen profitéhsége okozza a magas inflációt?

A magyarországi vállalatok alapvetően nem azért emelték az áraikat, hogy még több haszonra tehessenek szert, hanem azért, hogy az egymást követő válságokban talpon tudjanak maradni.  Látni kell azt is, hogy a hazai cégek – a mikro-, kis- és középvállalkozások százezrei és a legtöbb közepes- és nagyvállalat - jövedelmezősége valószínűleg nem nőtt jobban sem a korábbi időszakokhoz képest, sem az európai átlagos értékekkel összehasonlítva, sőt, sok esetben ezek alatt maradhatott. Ami viszont nőtt Magyarországon, az a bruttó működési eredmény, ám ez a statisztikai adat önmagában nagyon keveset árul el a vállalati profitoktól, vagy tulajdonosaik hasznáról. A profitinfláció rémének alaptalan emlegetése és hamis hangulatkeltés helyett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) az a válasza, hogy érdemes felelősen és szakmai alapon megvizsgálni a vállalkozások helyzetét, hogy helyes döntések születhessenek az infláció kezeléséhez, csökkentéséhez.

Érik a hatalmas meglepetés a magyar inflációban - Te is érzed a boltokban a fordulatot?

Érik a hatalmas meglepetés a magyar inflációban - Te is érzed a boltokban a fordulatot?

Akár kellemes meglepetést is okozhat a januári inflációs adat, legalábbis erre utal az, amit eddig látunk az élelmiszerek árának alakulásában. Az üzemanyag-árstop eltörlésének még lehet egy áthúzódó hatása januárban, azonban a meglepetés azt jelentheti, hogy nagyon közel a tetőzés, sőt az sem kizárt, hogy januárban már nem, vagy csak minimálisan fokozódik az áremelkedés.

Erdoğan kormánya a szakadék szélén egyensúlyoz: mi vár Törökországra a választások előtt?

Erdoğan kormánya a szakadék szélén egyensúlyoz: mi vár Törökországra a választások előtt?

Sorsdöntő év előtt áll Törökország. 2023. júniusában egyszerre lesz parlamenti és köztársasági elnöki választás, ami több szempontból is meghatározó a 86 milliós Törökország életében. Nemcsak azért, mert a választók ezúttal romló gazdasági körülmények és vágtató infláció mellett fogják megítélni a több mint 20 éve kormányzó AKP vezette koalíció, és vezetőjének, Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök tevékenységét, de az időpontja miatt is: 1923. október 29-én kiáltották ki a modern Törökország köztársaságot, így a mostani választások egybeesnek az ország létrejöttének 100. évfordulójával is.

Ebbe a pávatáncba beleszédül a világ: ha meggyőzően járja, hatalmasat nyerhet a második legerősebb NATO-tag az Ukrajnában zajló háborúval

Ebbe a pávatáncba beleszédül a világ: ha meggyőzően járja, hatalmasat nyerhet a második legerősebb NATO-tag az Ukrajnában zajló háborúval

Törökország katonai értelemben jelenleg a NATO második legerősebb állama, a hidegháborúban a NATO-előretolt hadállása volt a Szovjetunióval szemben. Napjainkban Törökországot földrajzi elhelyezkedése, geopolitikai és geostratégiai jelentősége megkerülhetetlenné teszi a nemzetközi diplomáciában, legyen szó a Balkánról, Ukrajnáról vagy épp a Közel-Keletről. Törökország különleges helyzetét erősíti, hogy egyszerre ápol jó kapcsolatokat a Nyugattal és a Kelettel, közvetítőként pedig tovább nőtt a mozgástere az orosz-ukrán háború kirobbanása óta. Látni kell azonban azt is, hogy Ankara valóságos kötéltáncot jár a kényes egyensúly, a mindkét oldallal fennálló jó kapcsolata megtartása érdekében. Megvizsgáltuk, hogyan muzsikált idén a török hintapolitika.

Róna Péter: A Matolcsy-Surányi-Virág vita margójára

Róna Péter: A Matolcsy-Surányi-Virág vita margójára

Matolcsy György december 5-én az Országgyűlés Gazdasági Bizottságához intézett beszámolója élénk szakmai és politikai vitát váltott ki. Kiemelkedő jelentőségű Surányi György elemzése (Portfolio 2022. december 12), Virág Barnabás MNB-alelnök reagálása (Portfolio, 2022. december 16), majd Surányi Virág írására adott válasza ((Portfolio 2022. december 21.) Ezen vita egyik elemére szeretnék reflektálni.

Az infláció csak az egyik baj: mi vár a magyar gazdaságra 2023-ban?

Az infláció csak az egyik baj: mi vár a magyar gazdaságra 2023-ban?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról lesz szó, hogy lefulladó gazdasági növekedés, még magasabbra szökő infláció, növekvő munkaerőpiaci kihívások várnak Magyarországra 2023-ban, az Egyensúly Intézet friss elemzése szerint. A témával kapcsolatban Ifj. Becsey Zsolt, az intézet vezető közgazdásza volt a vendégünk. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy a héten mozikba került az Avatar: A víz útja. A három órás epikus sci-fi feladata lenne, hogy az elmúlt években eltűnt, az otthoni filmezés, streaming felé fordult nézőket is visszacsábítsa a mozikba. Erről Budai Andreát, a Cinema City mozihálózat Marketing és PR igazgatóját kérdeztük.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Bármikor beleroppanhat Oroszország a háborúba, ha a Nyugat enged a riválisának
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Portfolio Blogger
Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility